(SK) Od februára 2024 oživuje Mestské múzeum v Senci svoje stále expozície novými tematickými, múzejno-pedagogickými programami. Stretnutia so škôlkarmi a školákmi vedú odborníci, biologička, archeologička a historik. Väčšina z programov je dostupná v slovenskom a aj v maďarskom jazyku.
Najmenšie deti sa môžu tešiť na prírodovednú expozíciu múzea s dvomi programami na výber.
„Viacnohí kamaráti“
podľa vonkajších znakov ich tela, podľa rôznych spôsobov pohybu, rozmanitých stratégií získavania potravy, rôznych podmienok, v ktorých žijú. Je zaujímavou učebnou pomôckou pre pedagógov napriek tomu, že sa zaoberá len istou časťou živočíšnej ríše – článkonožcami. Osobitný zreteľ je kladený na ich význam v prírode, životnom prostredí či v priamej interakcie s človekom. Teoretická časť prebieha hravou, nenáročnou formou, primeranou veku detí v Mestskom múzeu v Senci. Praktická časť je sústredená na dôverne známe prostredie pre deti a tým je školský dvor.
„Príbeh seneckého mamuta
“ Ide o vzdelávací program, kde sa deti hravou, zábavnou formou oboznámia s asi najznámejším živočíchom poslednej doby ľadovej mamutom srstnatým (Mammuthus primigenius). Deti prichádzajú do „pravekej škôlky“ ako „ deti lovcov mamutov“ kde získajú informácie o tomto živočíchovi a jeho období. Dozvedia sa, ako mamut vyzeral, akým spôsobom žil a prečo vyhynul. Na utvrdenie získaných poznatkov si pripravia aj vlastného papierového mamuta. A keďže Senec je známy svojím nálezom kostry mamuta srstnatého, ktorej časť je aj v expozícií múzea, dozvedia sa príbeh tohto zaujímavého prehistorického zvieraťa. Vyššie uvedené programy sú určené pre 5-7 ročné deti v počte max. 25 (lepšie 20), časový rozsah: cca. 50 minút.
Múzejno-pedagogické programy v archeologických a historických okruhoch sú vypracované ako nadstavba k stálej expozícii múzea, sprístupnenej na jeseň 2022 pod názvom „Od hliny k fotografii“. Každé významnejšie obdobie môžu záujemcovia spoznať pomocou tu vystavených exponátov a prezentovanými nálezovými a inými rekonštrukciami. Jednotlivé besedy sa začínajú krátkym úvodom k danej téme. Zopakujeme si to, čo sme sa už naučili, zároveň si rozšírime vedomosti o ďalšie zaujímavosti. V expozícii sa následne pomocou interaktívnych úloh bližšie zoznámime s danou témou a jej regionálnymi aspektmi. Jednotlivé programy odporúčame primárne základným školám, no môžu byť zaujímavým doplnkom pre všetky vekové kategórie, vrátane stredoškolákov. Pomôžu osviežiť, či dokonca doplniť si už to naučené a aktívne stráviť čas v múzeu.
Dĺžka jednotlivých programov je približne 80 minút. Odporúčame ich pre skupiny okolo 20 osôb.
“Začnime od začiatku”
Cieľom lekcie je priviesť študentov späť do najstaršieho obdobia ľudskej histórie. Deti sa v krátkosti zoznámia aj s archeológiou ako takou, následne sa budeme zaoberať niektorými fázami obdobia neolitu. Interaktívnym spôsobom rozlúštime, čo sa môžeme na základe archeologických nálezov danej doby dozvedieť o ľuďoch a o živote v neolite – presnejšie o kultúrach skupín, ktoré v tom čase žili.
“Po objavení sa kovov”
V rámci lekcie hovoríme o mladších etapách praveku, dobe bronzovej a železnej. Vo všeobecnom úvode sa spoločne pozrieme na to, aké máme vedomosti o daných epochách a pridáme niekoľko archeologických informácií navyše. Tiež sa pokúsime správne umiestniť veci, ktoré sú nám známe, alebo sme ich videli, no nevieme ich presne zaradiť do dimenzie času. Úlohy rozdané priamo v expozícii pomôžu žiakom lepšie spoznať informatívnu hodnotu exponátov, zároveň si hravou formou zopakujú vedomosti získané v úvodnej časti.
„Odevy dávnych vekov“
Ako už názov napovedá, vzdelávací program spracúva na vybraných príkladoch odevné zvyklosti starších vekov. Keďže rozsah témy ďaleko presahuje časový rámec jedného programu, po všeobecnom úvode sa venuje iba obdobiam, ktoré sú podporené aj samotnou expozíciou. Hlavným cieľom je, aby študenti spoznali rekonštrukcie odevov umiestnených v nej. Ich pomocou si priblížia odevné zvyklosti Slovanov a Starých Maďarov, ako aj spoločenské pomery daných dôb, ktoré determinovali aj odevné zvyky jednotlivých regiónov.
„Naše pamiatky a historické osobnosti“
Hodina je vypracovaná pre 3. ročník základných škôl. Jednotlivé okruhy prezentuje na miestnych príkladoch. Zistíme, aký je rozdiel medzi miestnymi pamätihodnosťami a kultúrnymi pamiatkami. Z našich historických osobností ožívajú v Senci narodený kazateľ a prekladateľ žalmov Albert Szenci Molnár (1574–1634) a hudobný skladateľ Johann Nepomuk Hummel (1778–1837), ktorý tu vyrastal.
„Úvod do historických prameňov“
Posledný okruh rozoberáme podrobnejšie. Pomocou konkrétnych zbierkových predmetov spoznávame stredoveké a ranonovoveké listiny, úradné a osobné dokumenty z 19. a 20. storočia, pričom zdôrazňujeme ich pramennú, výpovednú hodnotu. Na konci stretnutia žiaci vyhľadávajú v expozícii ďalšie príklady. Vzdelávací program odporúčame pre 5. ročník základných škôl.
„Senec – jedno z dejísk osvietenských inovácií“
Program zavedie svojich účastníkov do sveta reforiem panovníčky Márie Terézie (1740–1780). Zaoberáme sa predovšetkým ich miestnymi a regionálnymi aspektmi. Porozprávame sa o prvej modernej väzenskej inštitúcii v Uhorsku, o prvom uhorskom kráľovskom sirotinci založenom v blízkom Tomášikove, ktorý sa neskôr presídlil so Senca. Podrobnejšie sa venujeme významu seneckej vysokej školy ekonomických a tzv. kamerálnych vied, známej ako Collegium Oeconomicum. Úvodnú prednášku spestruje obsahová analýza zakladacej listiny tohto kolégia. Následne si účastníci programu pozrú v múzejnom kine krátky dokumentárny film nakrútený v danej téme.
Na múzejno-pedagogické programy sa treba hlásiť včas a vopred. Pedagógovia nájdu kontaktné údaje na stránke múzea.
(HU) A Szenci Városi Múzeum 2024. februárjától új tematikájú, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal várja az óvodásokat, iskolásokat. A foglalkozásokat szakemberek tartják, biológus, régész és történész. Nagy részük szlovák és magyar nyelven is elérhető.
A legkisebbeknek a múzeum természettani tárlatához kínál két választható programot.
„Soklábú barátok”
A foglalkozás a rovarok meg-figyelésére és külső testjegyeik szerinti megkü-lönböztetésére ösztönzi a gye-rekeket különböző mozgási módok, különféle táplálékszerzési stratégiák, különböző életkörülmények szerint. Az óvodai/iskolai fog-lalkozások érdekes kiegészítője lehet, annak ellenére, hogy az élővilágnak csak egy bizonyos részével – az ízeltlábúakkal – foglalkozik. A program hang-súlyozza fontosságukat úgy a természetben, mint a környezetben vagy az emberrel való közvetlen kölcsönhatásukban. Az elméleti rész játékos, a gyerekek életkorának megfelelő formában zajlik a Szenci Városi Múzeumban. A gyakorlati rész középpontjában a gyerekek számára ismerős környezet áll, az óvoda, vagy az iskola udvara.
„A szenci mamut története” egy olyan oktatási program, amelynek során a gyerekek játékos és szórakoztató formában ismerkedhetnek meg az elmúlt jégkorszak talán legismertebb állatával, a gyapjas mamuttal (Mammuthus primigenius). A gyerekek „mamutvadászok gyermekeiként” érkeznek az „őskori óvodába”, ahol ismereteket szereznek erről az állatról és korszakáról. Megtudhatják, hogyan nézett ki a mamut, hogyan élt és miért halt ki. A foglalkozás gyakorlati részeként saját papírmamutot is készítenek. Mivel Szenc egy gyapjas mamut csontvázának felfedezéséről híres, amelynek egy része a múzeum kiállításában is megtalálható, megismerhetik ennek az érdekes őskori állatnak a történetét is.
A fent említett programok 5-7 éves gyermekek számára, legfel-jebb 25 (ideális esetben 20) fős csoportok részére készültek. Időtartamuk kb. 50 perc.
A régészeti és történelmi témájú múzeumpedagógiai foglalkozásokat a múzeum 2022 őszén megnyitott „Az agyagtól a fényképig” c. tárlatához dolgoztuk ki. Az érdeklődők a történeti kiállításunk anyagához kapcsolódó-an egy-egy kiemelt időszakkal ismerkedhetnek meg régészeti szempontból. A foglalkozások egy rövid bevezetéssel kezdődnek az adott témában – átismételjük a már megtanultakat és kibővítjük néhány régészeti érdekességgel, majd a kiállításban interaktív feladatokkal ismerkedünk meg részletesebben az adott tematikával, illetve annak regionális vonatkozásaival.
Elsősorban az alapiskolák számára ajánljuk, de minden korosztálynak, így a középiskolásoknak is érdekes lehet felfrissíteni, vagy éppen kiegészíteni a már megtanultakat és aktívan eltölteni az időt a múzeumban.
Időtartamuk 80 perc és kb. 20 fős csoportoknak ajánljuk.
„Kezdjük az elején”
A foglalkozás az emberi történet legkorábbi időszakába kívánja visszakalauzolni a diákokat. Röviden a régészettel is megismerkednek a gyerekek, majd az újkőkorszak egyes szakaszaival foglalkozunk. Interaktív módon megfejtjük mit tudhatunk meg az adott korszak régészeti leletei alapján az újkőkor emberéről, életéről – pontosabban az akkor élt csoportok kultúrájáról.
„A fémek megjelenése után“
A foglalkozás keretében már az őskor fiatalabbnak mondható szakaszairól lesz szó – a bronz- és vaskorról. Az általános bevezetésben átbeszéljük, mit tudunk az adott korszakokról és kiegészítjük néhány régészeti információval, illetve helyére tesszük azokat a dolgokat, amiket már valahonnan tudunk, láttunk, de nem tudtuk pontosan elhelyezni az idő dimenziójában. A kiállításban egy-egy feladatsor segít a diákoknak átismételni a hallottakat, amellyel játékos módon ismerhetik meg jobban a kiállított anyagok információértékét.
„Régmúlt idők viseletei“
A foglalkozás, a-mint azt a címe is sejteni engedi, az egyes korok viseleti szokásaiból emel ki egy-egy példát. Minthogy a téma nagysága meghaladja egy múzeumpedagógiai foglalkozás kereteit, egy általános bevezetés után kiemelünk néhány korszakot, amelyből több forrásanyagunk van. A foglalkozás fő célja, hogy a diákok jobban megismerhessék a tárlatban látható viseleti rekonstrukciókat, a szlávok viseleti szokásait és a honfoglaló magyarok ruházatát, valamint az adott korszakok társadalmi viszonyait, amelyek egyértelműen meghatározták egy-egy régió öltözködési szokásait.
„Műemlékeink és történelmi személyiségeink”
Az alapiskolák 3. évfolyama számára kidolgozott foglalkozás. Helyi példákon mutatja be az egyes témaköröket. Kiderül, mi a különbség egy helyi értéktár részét alkotó kisemlék és egy országos jelentőségű műemlék között. Történelmi személyiségeink közül az itt született Szenci Molnár Albert (1574–1634) prédikátor, zsoltárfordító, valamint az itt nevelkedett Johann Nepomuk Hummel (1778–1837) zeneszerző alakja elevenedik meg.
„Bevezetés a történelem forrásaiba”
Ezen foglalkozás esetében a múzeum gyűjteményeit hívjuk segítségül. Példákat hozunk fel az anyagi emlékekre, képi és írott forrásokra. Utóbbiakkal közelebbről is megismerkedünk. Egy-egy gyűjteménytárgy segítségével bemutatjuk a középkori, koraújkori okleveleket, 19.–20. századi hatósági, személyes dokumentumokat, hangsúlyozva azok forrásértékét. A foglalkozás végén a diákok további példák után nyomoznak a múzeum történelmi tárlatában. A foglalkozást az alapiskolák 5. évfolyamainak ajánljuk.
„Szenc a felvilágosodás-kori innovációk egyik helyszíne”
A foglalkozás Mária Terézia királynő (1740–1780) reformjainak világába röpíti részvevőjét. Kiemelten foglalkozunk helyi, illetve regionális vonatkozásaival. Szóba kerül az első magyarországi fenyítőház, a Tallóson létrejött, majd Szencre települt első magyarországi királyi árvaház, majd az ugyancsak elsőségéről ismert közgazdasági és kamaratudományi felsőfokú oktatási intézmény, a Collegium Oeconomicum jelentőségével foglalkozunk. A bevezető előadást ez utóbbi kollégium alapítólevelének tartalmi elemzése teszi színesebbé, majd a program résztvevői a tárlatmoziban megtekintik a témakörben forgatott rövid dokumentumfilmet.
A programok előzetes jelentkezést, egyeztetést igényelnek. A látogatás-szervező tanárokat kérjük, hogy időben egyeztessék szándékukat a múzeum honlapján megtalálható elérhetőségeken.
Fotografie zo vzdelávacie programu „Úvod do historických prameňov“
„Bevezetés a történelem forrásaiba” című foglalkozás képekben
