Problematika starých Maďarov očami historika a archeológa. Dvojprednáška vedeckých pracovníkov z Maďarskej akadémie vied v Budapešti – podujatie v maďarskom jazyku.
Sudár Balázs: A magyarok vándorlása – ahogy a történész látja.
Petkes Zsolt: A magyar őstörténet és a régészet.
A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja munkatársainak előadása a városi múzeumban.
A magyarság – mint bármely más nép – korai története homályba vész. Amióta hazánkban történelmet írnak, a múlt avatott és kevésbé avatott, tudományos felkészültségű vagy éppen művészi ihletésű búvárai számtalan eszközzel próbáltak már ezen időszak közelébe férkőzni. Kevés sikerrel – históriánk kezdeti szakasza makacsul ellenáll a megismerésnek.
A magyarság kezdeteiről számos tudomány fogalmaz meg véleményt a maga eszközeivel. A régész tárgyi emlékeit keres, a nyelvész nyelvek közötti összefüggéseket kutat, a történész újabb források után nyomoz, a meglévőket pedig megpróbálja jobban megérteni. A különböző tudományágak persze különböző fajtájú eredményeket szállítanak, ám ezek másképpen használhatók, s egyúttal másféle problémákat vetnek fel a múlt megismerésére tett kísérletben. A kiásott koponyák nem beszélnek, nem árulják el, hogy egykori gazdájuk milyen nyelven társalgott, kihez-mihez tartozónak vallotta magát. A nyelvemlékekből kikövetkeztetett korábbi szóalakokat nagyon nehéz térhez és időhöz kötni. A történeti források esetében pedig mindig felmerül a kérdés: ki, mikor és miért írta le őket, a válaszok függvényében ugyanis a kérdéses szöveg értelme akár az ellenkezőjébe is fordulhat. Hasonló kérdéseket vetnek fel a többi tudomány – az embertan, a genetika, a néprajz vagy a zenetörténet – eredményei is. Ha múltunk korai szakaszát kutatjuk, bizonytalant kötünk össze bizonytalannal – ezt mindig szem előtt kell tartanunk. Előadásunkban azt próbáljuk összefoglalni, hogy mi az, ami az újabb kutatási eredmények tükrében legalább több-kevesebb biztonsággal elmondható történelmünk ezen korai szakaszáról.