2016. november 24-én nyitottuk meg új kiállításunkat Mgr. Radoslav Čambal kurátor – régész bevezető előadásával. A kiállítás a SZNM – Régészeti Múzeumának kutatásait összegzi. Számos korai vaskori régészeti leletet vonultat fel nemcsak a Szenci járás községeiből. A hallstatti –késői vaskori időszak a felső-ausztriai Hallstatt településről kapta a nevét, ahol csaknem 900 sírt tártak fel ebből az időszakból (i.e.750 – i.e.450), jellemzően két területre különíthető el. A nyugati Hallstatt-kör a mai Közép-Franciaországtól Északnyugat-Ausztriáig, illetve Csehországig terjedt. A keleti Hallstatt-kör a mai Szlovákia, Kelet-Ausztria, Szlovénia és a Dunántúl területén volt fellelhető. A vasolvasztás és –feldolgozás új technológiának számított Közép-Európában, ez mellett jellemző a bronzból készült fegyverek és ékszerek nagymértékű használata. A kiállítás két kultőrát mutat be. A Kalenderberg-kultúrára elsősorban az égetett urnás temetkezés jellemző, valószínűleg csak az előkelőek temetkeztek halomsírba (pl. Misérd – Nové Košariská). Nálunk a legnagyobb központja a Kalenderberg-kultúrának Szenctől északra, Molpírban – Szomolányban (Smolenice) volt, ahol hatalmas felsővárat tártak fel, két elővárral, mintegy 12-14 hektárnyi területen. A Szenci járásban számos, ebből a korból származó település maradványát találták meg a régészek. A sírhalmok elhunytait ebben a korban elhamvasztották, mint pl. Dénesden, Misérden, Rétén, Zoncon, Nagygurabon és Újfalun. A gazdag sírmelléklettel rendelkező, rönkházakhoz hasonló kamrákból gazdagon díszített kerámiatárgyak kerültek elő, geometrikus díszítéssel. Az eddigi legnagyobb és legteljesebben feltárt lelőhely Cseklész és Horvátgurab között található. Ehhez társul a dénesdi, a misérdi az egyedülálló takácsműhellyel és az alsójányoki leletegyüttes is. A közel 200 évig virágzó Kalenderberg-kultúrát valószínűleg a keletről érkező nomád Vekerzug-kultúra letelepülésének idejében keletkezett belső viszályok szüntethették meg. A Kárpát-medencében a Vekerzug – kultúra leleteit szokták a szkítákkal összefüggésbe hozni, melynek legnagyobb lelőhelyei ugyan Szentesen (HU) és a Komárom melletti Hetényben (Chotín) vannak, de környékünkön is számos helyen fellelhetők nyomaik – pl. Nagygurabon, Dénesden vagy Szencen, ahol ahol a 20. század 60-as éveiben egy csontvázas temetőt tártak fel a régészek.